A közös kötelezettségvállalási rendelet nemzeti célkitűzéseket határoz meg az üvegházhatású gázok csökkentésére, hogy az EU elérje a klímasemlegességi célokat 2050-re.

A klímaváltozás elleni küzdelem érdekében az EU ambiciózus célokat tűzött ki az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Az EU 2050-re klímasemlegességet szeretne. Ezt, valamint a 2030-ra kitűzött 55%-os kibocsátáscsökkentési célt az európai klímaváltozási törvény tartalmazza. Az EU különféle kezdeményezéseket indított e célok elérése érdekében. Ezek egyike a közös kötelezettségvállalási rendelet.
Miért fontos a közös kötelezettségvállalási rendelet?
A közös kötelezettségvállalási rendelet kötelező érvényű célokat határoz meg az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről minden tagállamban a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó ágazatokban, mint például a közlekedés, a mezőgazdaság, az épületek és a hulladékgazdálkodás. Ezek az ágazatok adják az EU üvegházhatású gázkibocssátásának nagy részét (az EU teljes kibocsátásának körülbelül 60%-át).
Ahhoz, hogy ezeket a vállalásokat tagállami szinten be tudja tartatni, a közös kötelezettségvállalási rendelet kötelező nemzeti kibocsátási küszöböket határoz meg a tagállamok számára a 2021–2030-as időszakra.
A Parlament 2023. márciusában megszavazta az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nagyobb csökkentése a 2030-ig lefedett ágazatokban, 30%-ról 40%-ra a 2005-ös szinthez képest.
A nemzeti kibocsátási küszöbök
Minden tagállam köteles 10 és 50% között csökkenteni a kibocsátását. A nemzeti célok az egyes országok egy főre jutó bruttó hazai termékétől és költséghatékonyságától függően változnak. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ne lépjék túl az éves károsanyag-kibocsátásukat.
| Tagállam | Korábbi 2030-as cél 2005-höz képest | Új 2030-as cél 2005-höz képest |
| Luxemburg | -40% | -50% |
| Svédország | -40% | -50% |
| Dánia | -39% | -50% |
| Finnország | -39% | -50% |
| Németország | -38% | -50% |
| Franciaország | -37% | -47.5% |
| Holandia | -36% | -48% |
| Ausztria | -36% | -48% |
| Belgium | -35% | -47% |
| Olaszország | -33% | -43.7% |
| Írország | -30% | -42% |
| Spanyolroszág | -26% | -37.7% |
| Ciprus | -24% | -32% |
| Málta | -19% | -19% |
| Portugália | -17% | -28.7% |
| Görögország | -16% | -22.7% |
| Szlovénia | -15% | -27% |
| Csehország | -14% | -26% |
| Észtország | -13% | -24% |
| Szlovákia | -12% | -22.7% |
| Litvánia | -9% | -21% |
| Lengyelország | -7% | -17.7% |
| Horvátország | -7% | -16.7% |
| Magyarország | -7% | -18.7% |
| Lettország | -6% | -17% |
| Románia | -2% | -12.7% |
| Bulgária | 0% | -10% |
Forrás: Európai Bizottság
